2010. október 18., hétfő

Örökös – örökös október!

Míg egyetemista, vagy a munkavállalók szabályozott és rendszeres világának aktív tagja az ember, évről évre tapasztalja, hogy az októberi szél örökösen visszatér, s a pókhasú hónap évről évre újdonságot kínál. Új kezdet, kiabálja, s mindent elkövet, hogy egy cseppet se tűnjék unalmasnak.
Október vége fele járunk.
Ha idegen volt, talán eddig sikerült meghódítani a várost. Kezd otthonossá válni sok kis utca, körvonalazódnak kedvenc útvonalaid, feltérképezted, s ismerősek mind a kátrányszagú, sörgőzős kocsmák. S ha régi „inasa” vagy e városnak, eddig biztosan felkerested az októbertől újból élettel teli törzshelyeidet, bejártad kedvenc útvonalaid, s leellenőrizted hogy meg van-e még az a kedves kis valami a város egy bizonyos kis zugában. S kötelezően meglátogattad a jó öreg Sétateret, ha nem is csókot lopni, de beszélgetni és szúrós héjú gesztenyékkel gurigázni, bizonyosan. A színház és opera műsorát már beszerezted, és személyre szabott kis listád is van már: mivel szeretnél foglalkozni, hova akarsz eljárni, kikkel szeretnél találkozni. Bár a prioritásokat mindenki magának állítja fel, azért a listádon szeretnénk egy helyet.
Mert az örökös Október örököse lényed azon kis darabjának, mely egy sajátos közösségbe kapcsol be. Örököse identitásod egy részének, a hitednek, örököse útkeresésednek. Örököse találkozásoknak, alkalmaknak, melyeket lényünk kis közös darabja, a hitünk és közös útkeresésünk hozott létre.

Közös az alap, közös a cél. Örökös vagy te is. Várunk szeretettel!
Collegium Lutheranicum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.